+L�gz�szervi betegs�gek

Orrhurut |Orrhurutot okozhat a poros �t vagy legel�, az ist�ll� amm�ni�s leveg�je, a huzat; t�nete lehet fert�z� betegs�geknek pl. a mirigyk�rnak, a petecsk�rnak vagy a haz�nkban m�r el� nem fordul� takonyk�rnak, illetve az orrmell�k�regek gyullad�s�nak vagy dohos, pen�szes takarm�ny etet�s�nek is.Az ut�bbi esetben a l� sz�ja �s orra k�r�l a b�r nagyobb, sz�raz, fekete lemezekben leh�mlik.

Orrv�rz�s | Mechanikus s�r�l�sek, pl. buk�s, baleset, orrnyel�cs�szonda hib�s levezet�se, jelent�s terhel�s(verseny) hat�s�ra, ritk�bban az orrj�ratok daganatos elv�ltoz�sai miatt jelentkezik.Ijeszt� orrv�rz�s is r�vid id� alatt megsz�nhet kezel�s n�lk�l is, de a v�ralvad�st seg�t� gy�gyszerek ad�sa �s az orr v�rz�scsillap�t� tampon�l�sa indokolt lehet.A habos, il�gospiros v�r a t�d�v�rz�s jele.

Az �llcsonti �reg hurutja | A lovak gyakori, �ltal�ban m�sodlagos �s id�lt lefoly�s�, nehezen gy�gy�that� betegs�ge.Orrhurutot okoz� betegs�gek, tov�bb� fogbetegs�gek is el�id�zhetik.K�nnyez�s, k�t�h�rtya-gyullad�s t�rsulhat hozz�.Az �regben pang� v�lad�k csak akkor �r�l ki, ha a l� fej�t "beszegly�k" vagy ha a l� pl. f�ldr�l eszik.Ilyenkor az orrj�rat(ok)b�l ny�lk�s, k�s�bb gennyes, darabos v�lad�k �r�lhet, de ez egyben a l� gy�gyul�s�hoz is vezet.Az �reg l�kel�s�re ritk�n van sz�ks�g.A rossz fog elt�vol�t�sa is gy�gyul�shoz vezethet.

L�gzacsk�gyullad�s | A l�gzacsk� az Eustach-k�rt ki�l�s�d�se.�ltal�ban m�s  betegs�gek miatt terjed r� a gyullad�sos folyamat, pl. a garatban l�v� ny�l�son �t.A l�gzacsk�(k) �reg�ben hasonl� v�lad�k halmoz�dik fel, mint az �llcsonti �regben, a fej duzzadt lehet, az orrv�lad�k e ter�let massz�l�s�val szaporodhat.Ez a fej beszeg�se mellett egyben gy�gy�hat� beavatkoz�s is.Biztos diagn�zist az endoszk�pos vizsg�lat ad.S�lyos esetekben az elv�ltoz�s l�gz�si neh�zs�geket okozhat, ami �sszet�veszthet� a h�rg�ss�ggel.A bes�r�s�d�tt v�lad�k a l�gzacsk� megnyit�s�val t�vol�that� el.

G�gegyullad�s | Por, f�st, amm�nia, izgat� g�zok bel�gz�se v�lthatja ki, de t�nete lehet a l�gcs�hurutnak, torokgyullad�snak, a g�geporcok megbeteged�s�nek �s a v�rpang�ssal j�r� sz�vbetegs�gnek is.A l�nak magas l�za is lehet, f�jdalmasan k�h�g, a g�ge nyom�s�rz�keny, az �llat k�nyen megk�h�gtethet�.A kiv�lt� hat�sok megsz�ntet�se, a szabad leveg�n tart�s, a k�h�g�scsillap�t�s, a torokra helyezett sz�raz, meleg borogat�s, illetve kamill�s inhal�l�s gy�gy�t� hat�s�.A g�ge s�lyos besz�k�l�sekor- ugyan�gy, mint a hasonl� okok �ltal kiv�ltott g�gevizeny� eset�n- a g�gemetsz�s �letment� lehet.

G�geb�nul�s(h�rg�ss�g) | A lovak k�z�tti igen gyakori, a g�ge beidegz�s�nek zavara okozza.M�sodlagos betegs�gk�nt sz�v�dm�nye lehet pl. mirigyk�rnak, hurutos l�influenz�nak, torok- vagy l�gzacsk�-gyullad�s�nak, de egyes takarm�nyok etet�se(pl. bors�, b�kk�ny), ritk�n a torokt�j�k mechanikus s�r�l�se is kiv�lthatja.A g�g�t �s a hangr�st t�g�t� izmok b�nul�sa miatt t�gul a g�ge, s�t az �regben l�v� ny�lkah�rtyatasakok �s a hangszalag is b�nultan l�g a leveg� �tj�ba.Ez a sz�k�let jellegzetes �rdes, s�pol� vagy h�rg� bel�gz�si z�rejt okoz,a kil�gz�s akad�lytalan.
Kifejezett g�geb�nul�s �s fokozott munka eset�n eset�n a l�gszomj olyan m�rt�k� lehet, hogy a l� r�m�lt pof�val t�molyog, s�t �ssze is eshet.�letment� lehet, ha az egyik orrny�l�st befogjuk.
Ilyenkor a kevesebb bel�legzett leveg� kev�sb� tolja a g�ge b�nult l�gy r�szeit a l�g�tba,azok kev�sb� z�rj�k el a g�ge �reg�t, �gy a fullad�si vesz�ly cs�kken.Az endoszk�posvizsg�lat biztos diagn�zishoz vezet.A klinikai t�netek alapj�n a betegs�g nem diagnosztiz�lhat� pontosan, mert a g�ge egy�b megbeteged�sei hasonl� t�netekkel j�rnak.A h�rg�s�g a lovak egyik, m�t�ti �ton legr�gebben gy�gy�that� betegs�ge.Napjainkban is sz�mos �rt�kes sportl� ker�l vissza a sportba m�t�t ut�n.An�lk�l azonban nem v�rhat� gy�gyul�s.