+ D�jugrat�s

Dublinban, 1864-ben rendeztek el�sz�r nyilv�nos
d�jugrat�versenyt, melynek c�lja a vad�szlovak
alkalmass�g�nak vizsg�lata volt.A verseny egy
magasugr� �s egy t�volugr� versenysz�m
megrendez�s�b�l �llt, s ez jelentette a modern,
mai lovassport kezdet�t is.

Ma az ugr�versenyek a lovassport egyik legl�tv�nyosabb,
legn�pszer�bb versenyei.Ebben az �gban tal�lhat�
a legnagyobb sz�m� versenyz�.A lovasok egym�st�l
elt�r� magass�g� �s sz�less�g� akad�lyokb�l �ll� sorozaton
ugranak �t.A c�l: a legkevesebb ver�hib�val
(ami �ltal�ban 4 hibapont/r�d) a szintid�n bel�l
teljes�teni a p�ly�t.Tal�n els� l�t�sra durv�nak
t�nhet, hogy milyen akad�lyokat kell lek�zdenie egy
l�nak r�ad�sul �gy, hogy m�g egy embert is cipel a h�t�n
.Ha figyelmesen n�z�nk egy-egy ilyen versenyt,
l�thatjuk, hogy sok esetben nem hajtani kell a
lovat, hanem �temesen megtartani, esetleg f�kezni,
"felvenni".A l� is �rzi, hogy ez a feladat, hogy sz�m�tanak r�,
�s f�leg azt, hogy a sikeres szerepl�s ut�n jutalom j�r ^^.
Ez a sikeres szerepl�s nem mind�g az els� helyez�st jelenti.
Ahhoz, hogy egy l� sok versenyt megnyerjen, hossz� tanul�si
folyamatnak kell v�gbemennie.Ez ak�r t�bb mint 7-10 �v is
lehet.Ez�rt vannak k�l�nb�z� neh�zs�gi fokozat� p�ly�k.

Van, aholy csak 110-130 cm-es magas akad�lyokat kell 
lek�zdeni, m�g a kitart�sos ugr�sokn�l ak�r 200 cm feletti
ugr�sokat is produk�lnak a lovak.

Tal�n els�rer az �gynevezett k�falak a legr�miszt�bb
akad�lyok.A legfontosabb, hogy ezek nem k�b�l, hanem
f�b�l vannak �s gyakorlatilag rombolhat� akad�lyok, vagyis
sok elemb�l �p�lnek egym�sra, �gy ha a l� elv�ti, akkor nem 
esik �t rajta,nem s�r�l meg , hanem egyszer�en sz�thullik �s
gyorsan �jra�p�thet�.Igaz�b�l a l�nak nem az ilyen akad�lyok
lek�zd�se jelent gondot.A l� ugyanis m�sk�nt m�ri fel az
akad�lyokat, mint az ember.Az ember, ha l�t valami
magasabb t�rgyat , akkor alulr�l felm�ri, vagyis lentr�l
felfel� halad.
A l� ford�tva teszi ezt, ha tal�lkozik egy r�ddal, vagy egy�b akad�llyal,megn�zi �t tud-e rajta b�jni, ki tudja-e ker�lni,
vagy marad az ugr�s.Sokkal k�nnyebb egy t�m�r fal
magass�g�t bem�rni , mint egy sz�l keresztben elhelyezett r�d�t.
Ez�rt is tesznek  a r�db�l �p�tett akad�lyok al� m�g
pluszrudakat , vagy keresztet.A rekl�mhordoz�k�nt is j�
szolg�latot teljes�t� kit�r� pedig a lovast seg�ti az
akad�lyra lovagl�sban.

A d�jugrat� p�ly�kon elhelyezett akad�lyok megtervez�se
egy k�l�n szakma, nem v�gezheti ak�rki.Magas szint�
ismeret kell hozz� a l�r�l,lovagl�sr�l, d�jugrat�sr�l �s
mag�r�l az akad�lyok fel�p�t�s�r�l.